Az Országgyűlés 2017. évben módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt, amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt (ásott vagy fúrt kút), ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Vízjogi engedély a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.

A jogszabály nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet alapján összefoglalva a jegyző engedélye szükséges, ha

  • a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet,
  • a kútból kitermelt éves mennyiség nem haladja meg az 500 m3-et,
  • a kút épülettel rendelkező ingatlanon van,
  • magánszemély a kérelmező,
  • a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
  • a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara engedélyezési eljárásról kiadott tájékoztatója innen letölthető

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a szabályozásban további módosítások várhatók. Az Alkotmánybírósági döntésére figyelemmel a Kormány két intézkedést is tett:

  • azért, hogy a 2018. december 31-i határidő letelte senkit ne érintsen hátrányosan, az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat értelmében a kötelező bírságkiszabás alóli mentességi időszak 2020. december 31-ig meghosszabbodna
  • ezzel egy időben előkészítés alatt áll és 2019-ben várhatóan megvalósul egy olyan átfogó módosítás, amely illegális kutak engedélyeztetésére speciális eljárást tartalmaz